A buddhista szerzetesek Tibetben igencsak sokat meditálnak, és élnek a mélylégzés-technika lehetőségeivel. A kutatások azt mutatják, hogy ezeknek a szerzeteseknek a mikrobiomja jelentősen eltér más, nem meditáló személyek mikrobiomjától. A tibeti szerzetesek kevésbé szenvednek szorongástól, depressziótól, és körükben a szívbetegség kockázata sem jelentős. Mindez összefügg a mély meditációval, pontosabban azzal, hogy a mély meditáció pozitívan hat a bélmikrobiomra, annak összetételére és egyensúlyára.
A kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres, több éven át gyakorolt mély meditáció szabályozhatja a bél mikrobiomját és ezzel jelentősen csökkenthetők mind a fizikai, mind a lelki betegségek kockázatai. Ebben a tanulmányban alaposan feltárták, leírták, hogy a tibeti szerzetesek bélmikrobiomja jelentősen eltér azokétól, akik nem részesítik előnyben a rendszeres meditációt. Ennek hatására pedig a tibeti szerzetesek sokkal kevésbé szenvednek szorongástól, depressziótól, szív- és érrendszeri megbetegedésektől. Hiszen az eddigi kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a bélmikrobiom hatással van a hangulatra, a viselkedésre, mégpedig a bél-agy tengelynek köszönhetően.
A meditáció tehát hatással van az agy működésére, ezáltal a viselkedésre, jelentősen csökkenteni képes a mentális betegségek kockázatait, és mint kiderült, még a bélmikrobiomra is pozitív hatást gyakorol. De mire is jó még a meditáció? Cikkünkből megtudhatja.
Az egyik leggyakoribb ok, amiért egyesek élnek a meditáció adta lehetőséggel, nem más, mint a stressz csökkentése. A kortizol, azaz a stresszhormon megnövekedett szintjét a mentális és a fizikai stressz okozza. A kortizol elősegíti a gyulladásos vegyi anyagok, azaz a citokinek felszabadulását, ez pedig szorongást, depressziót, megnövekedett vérnyomást, rossz alvást, zavaros gondolkodást és fáradtságot okozhat. A rendszeres meditáció azonban csökkenti a szervezetben a gyulladásos választ, és a stressz-szintet is jelentősen csökkenteni tudja.
A rendszeres meditálás csökkenti a szorongást és a szorongással összefüggő mentális egészségi problémák, például a fóbiák, a szociális szorongás kialakulásának esélyét.
Léteznek olyan meditációs technikák, amelyek pozitívabb életszemlélettel és jobb önképpel vérteznek fel bennünket. A kutatások azt mutatják, hogy ennek hosszútávú előnyei vannak.
A meditáció abban is segít, hogy jobban megismerjük és megértsük önmagunkat. Ha ez megtörténik, akkor sokkal jobban bánunk önmagunkkal, hiszen ha javul az énképünk, akkor nem ostorozzuk mindig mindenért magunkat, ami nemcsak a lelki, a testi egészségünknek is jót tesz.
A meditáció során a fókuszált figyelem segít növelni a figyelmünket is, aminek nagy hasznát vehetjük a munkában és az iskolában is.
A meditáció segíthet a mentális figyelem kialakításában is, így segíthet megtörni a különböző függőségeket, hiszen növeli a tudatosságot és az önkontrollt.
A mindfullness meditáció segíthet az alvási minták kialakításában és fenntartásában. Kutatások igazolják, hogy azok, akik rendszeresen meditálnak, nemcsak mélyebben alszanak, de az alvás hosszabb ideig is eltart. Ez azért lényeges, mivel az agyunk és a testünk éjszaka, alvás közben regenerálódik igazán.