Tényleg szükségünk van a táplálékkiegészítőkre?

Sajnos ma már bizonyított tény, hogy a gyümölcsök, zöldségek nem tartalmaznak olyan mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet, mint amennyire a szervezetünknek az optimális működés fenntartásához szüksége lenne. Ennek ellenére sokszor lehet hallani, hogy „ugyan, nekem nincs szükségem táplálékkiegészítőre, én egészségesen táplálkozom, sok zöldséget és gyümölcsöt eszem!”

Ezeket valószínűleg azoktól halljuk, akik azt gondolják, hogy a fenti tények csak afféle mende-mondák, híresztelések. Pedig ezzel kapcsolatban már 1995-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete kiadásában megjelent egy tanulmány, A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel címmel. A tanulmány vizsgálja a szennyezések forrásait, az egyes elemek felhalmozódását a levegőben, vízben, talajban, növényben, tehát az ember környezetében. A tanulmány már 25 évvel ezelőtt azért készült, hogy informálja az érdeklődőket, hiszen a téma mindenkit érint.

Akkor most következzenek a tények, amelyek már 25 évvel ezelőtt szakemberek és kutatók munkájának eredményei alapján fogalmazódtak meg:

1. Egyre aggasztóbb a környezet, a levegő, a talaj, a víz valamint az élő szervezet elszennyeződése
2. A környezet igénybevétele (kizsákmányolása) hatványozottan jelentkezik
3. Az ásványi anyagok kitermelése és felhasználása úgy történik, mintha kimeríthetetlenek lennének a készletek, pedig nem.
4. 1946-tól a környezetkímélő eljárások helyett olyan technológiák terjedtek el, amelyek az ingyen felhasználható, levegőt, talajt, vizet, az élővilágot terhelik.
5. Megváltozik az összetétele, minősége a talajnak, talajéletnek, a rajta termő növényeknek és a legelő vagy takarmányevő állatnak.

A szárazföldi állatokhoz hasonlóan döntően az ember is a talajból származó élelemre utalt. Anyagcserénk olyan enzimrendszerre épült, mely az esszenciális elemeket hasznosítja, míg a káros elemeket kiküszöböli. A földi élő rendszerek nem képesek rövid távon alkalmazkodni a drasztikus környezeti átalakuláshoz. A kémiai környezetterhelésre az emberi szervezet nincs evolúciós értelemben felkészülve, azonban sokak szerint a környezetszennyezés egyidős az emberrel.

Az 1995-ben leírtak után nézzük mit írtak hasonló témában 2017-ben:

„Majdnem lehetetlen lesz kielégíteni a rohamosan gyarapodó emberiség élelmiszer-szükségletét, ha a világ nem fordít nagyobb gondot a termőföldek minőségének megőrzésére. Az erózió, a környezetszennyezés és az urbanizáció hatására a művelhető földek összterületének több, mint egyharmada már silány minőségű, pedig a világon megtermelt élelmiszernek mintegy 95 százaléka a földben terem.

A természetnek 100 és 1000 év közötti időre van szüksége ahhoz, hogy egy centiméter vastagságú termőföldet létrehozzon, és ha az ember nem védi meg, akkor ez egyetlen felhőszakadás vagy erős szél hatására eltűnik. Napjainkban 10-20-szor gyorsabban veszítjük el a termőföldünket, mint amilyen gyorsan újratermelődik. A világon évente 25-40 milliárd tonna termőföld erodálódik.

Ha nem teszünk ez ellen semmit, akkor az eróziónak betudható termésveszteség 2050-re elérheti a 10 százalékot, ami egyenlő azzal, mintha például Indiában minden művelhető területet kivonnánk a termesztésből. Eközben, ha a Föld lakossága 2050-re meghaladja a 9 milliárdot, akkor az élelmiszer-termelést körülbelül 60 százalékkal kell növelni a majdani szükségletek kielégítésére.

A fentiek alapján mindannyiunkban kérdőjelek sorozata jelenik meg, mert ezek a tényadatok olyan mérések és kutatások alapján állnak ma már rendelkezésünkre, amelyek cselekvésre kellene ösztönözzék az embereket.

A tudomány és a környezettudatosság mellett elkötelezett vállalkozóknak köszönhetően ma már léteznek olyan talaj regeneráló készítmények, amelyek fel tudják gyorsítani a talaj regenerálódását természetes módon. További érdekességeket olvashatsz a témához kapcsolódóan ITT.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük