Mit érdemes tudni a paleolit diétáról?

A paleolit diéta olyan gasztronómiai irányzat, amelynek célja a paleolit kori táplálkozás reprodukálása a mai viszonyok között. Az alkalmazása inkább életstílus, mint alkalmi diéta, így igazából étrendnek tekinthető. Különböző irányzatai ismertek, de mind hasonló alapokra épülnek. A kivitelezésben és elnevezésben hazánkban és külföldön egyaránt vannak eltérések, és nincs hivatalosnak tekinthető változat.

A paleolit táplálkozás célja az olyan, ún. civilizációs betegségek elkerülése, mint például egyes érrendszeri betegségek (stroke, ischaemia), a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás. Követői szerint evolúciós szemléletű étrendnek is nevezhető, mert megalkotói evolúciós szempontból vizsgálták meg ember és táplálkozás, illetve betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg egyes kutatások segítségével. 

Az elmélet alapjait többen megkérdőjelezhetőnek tartják, sőt egyes szakmai szervezetek egyenesen nem is ajánlják alkalmazását. Ettől függetlenül egyre népszerűbb a paleolit diéta és sokan számolnak be pozitív változásokról, eredményekről.

A paleolit diéta alapját képező elmélet

A paleolit diéta arra az elméletre épül, hogy az emberi genom több mint 2,5 millió éve nem sokat változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozva. Egyes kutatások állítása szerint a 10–5 ezer évvel ezelőtt a földművelés során bevezetett élelmi anyagokhoz nem tudott alkalmazkodni az emberi szervezet, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere-betegségeket a „genetikailag ismeretlen élelem” okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, a modern ember genetikailag a kőkori emberrel azonos. Valójában azonban a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatók a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére és a laktóztoleranciára is.

Az elmélet szerint a nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek az elmélet követői szerint ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése a 19. század közepén kezdődött meg, az ún. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak. Ide sorolhatók: szív- és érrendszeri betegségek, rák, autoimmun betegség, sclerosis multiplex, hashimoto-thyreoiditis, cukorbetegség, lisztérzékenység, laktózérzékenység, metabolikus szindróma, túlsúlyosság, alultápláltság, szervezetszintű gyulladás, depresszió stb. Azonban ezen állítások egyes elemei is vitathatók.

Mivel a paleolitikumban élő ember életmódjáról kevés az információnk, így a paleo étrend kialakításában fontos szerepet kap a mai természeti népek életmódjáról készült tanulmányok vizsgálata.

A paleolit étrendnek több gyökere is van, ezek közül érdemes megemlíteni:

Gabona- és tejfogyasztással összefüggő 1960 évekbeli kutatásokat
Low-carb (alacsony szénhidráttartalmú) étrendek tapasztalatait (Atkins-diéta, Ketogén diéta)
18-19. század reformmozgalmak által népszerűsített szakaszos böjt eredményeit (intermittend fasting)

A paleo étrend felépítése

A paleolit étrend felépítése változó és szerzőnként eltérő lehet, de mindegyik irányzat javasolja a magas fehérjetartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek. A magyar munkacsoport a civilizációs betegségek rehabilitációja során nagyban finomította az eredeti étrendi elgondolásokat. A paleo-ketogén étrenddel célja a ketózis elérése és az „áteresztő bél szindróma” megszüntetése. Amennyiben ez megvalósul, hatékonyan alkalmazható a civilizációs betegségek kezelésében.

Megengedett ételek a paleolit étrendben

Báránysült nyers sárgarépával
Gyümölcsök
Zöldségek
Állati húsok, zsírok
Halfélék, tenger gyümölcsei
Tojás
Mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye
Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír)
Gombák

Megengedhető ételek bizonyos esetekben a reál-paleo étrendben

Paprika, paradicsom, padlizsán
Kemény sajtok

Tiltólistán a paleolit étrendben

Amire „érzékeny” az ember (emésztés, egészségügyi kihívás) és még az alábbiak:

Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt
Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai földimogyoró, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt
Tej és tejtermékek a tej összetevői miatt
Szolanin vagy lektin tartalmú zöldségek (burgonyafélék, paradicsom, paprika, padlizsán)
Hidrogénezett növényi olaj, transz-zsír, margarin
Hozzáadott cukor (fruktózt is ideértve)
Készételek, amelyek a fenti tiltólistán szereplő összetevők közül bármit is tartalmaznak

Fenti adatok nem minősülnek tanácsadásnak, a tájékoztató információk forrása a Wikipédia.https://hu.wikipedia.org/wiki/Paleolit_di%C3%A9ta

Következő bejegyzésünkben a paleolit diéta előnyeiről olvashatsz érdekességeket.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük